2 perc
Mi fér bele 2 percbe?
Nem!
Amik feleslegesen hullnak!
És szép lassan a földre hullnak
Ahogy végig folynak arcodon
És érintik azt, amit én már rég
Arcod vonalát, mind egyes kis zugát!
Hiányzik a mosolyod
És ez számomra nagyon fáj
Lennék én a könnyed,
Mert akkor újra érezhetném arcod minden egyes vonalát,
Ahogy végig folyok arcodon és ajkadon talán meg halok,
De folytatnám tovább utam és a földre érve, fel kiáltanék,
Szeretlek Téged!
Míg a hang a lábadtól a szívedbe nem mar!
És érzed felesleges itt a sírás,
Nem kell könny se bánat,
Ami azt súgja neked, hogy nagyon Szeretlek Téged,
És most nem is lehetek veled,
De gondolatban mindig ott vagyok veled,
Az álmaidban is csak veled vagyok,
Együtt keressük, kutatjuk mi az egymáshoz vezető kis kaput,
Azt, ahonnan nincs vissza út,
És ahol csak mi ketten lennénk,
Talán egy lakatlan sziget vagy egy üres ház,
De csak mi ketten egymásért
Ahogy én érted úgy Te értem
És boldogok lennénk, amíg csak világ a Világ!
|