
PETFI SNDOR
SZERETLEK, KEDVESEM!
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tgedet,
Szeretem azt a kis
Knny termetedet,
Fekete hajadat,
Fehr homlokodat,
Stt szemeidet,
Piros orcidat,
Azt az des ajkat,
Azt a lgy kis kezet,
Melynek rintse
Magban lvezet,
Szeretem lelkednek
Magas replst,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mlysgt
Szeretlek, ha rlsz
s ha bbnat bnt,
Szeretem mosolyod,
S knnyeid egyarnt,
Szeretem ernyid
Tiszta sugrzst
Szeretem hibid
Napfogyatkozst,
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tgedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kvled rm nzve
Nincs let nincs vilg,
Te szvdl minden
Gondolatomon t,
Te vagy rzemnyem
Mind alva, mind bren,
Te hangzol szvemnek
Minden versben,
Lemondank minden
Dicssgrl rted
S megszereznk
Minden dicssget,
Nekem nincsen vgyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz
n is azt akarom,
Nincs az az ldazat,
Mely kicsiny ne lenne
reted hogyha te
rmet lelsz benne,
S nincs cseklysg, ami
Gytrelmesen srt,
Hogyha te fjlalod
Annak vesztesgt,
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tgedet,
Mint ember mg soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
gy szemlyben minden,
De mindened vagyok,
Aki csak szerethet,
Aki csak l rted:
Frjed, fiad, atyd,
Szeretd, testvred,
s egy szemlybe te
Vagy mindenem nekem:
Lnyom, anym, hgom,
Szeretm, hitvesem!
Szeretlek szvemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek brndos
rlt szerelemmel!...
s ha mindezrt jr
Dj avagy dicsret,
Nem engem illet az,
Egyedl csak tged,
A dicsretet s
Djat te rdemled,
Mert tled tanultam
n e nagy szerelmet!
Debrecen, 1848 (November)

|